2026. június 19., péntek

Özvegy Ráthné szoknyája

Ráth Györgyné, (született Melcsicky Gizella) az iparművészeti múzeum első igazgatójának felesége volt, aki a 19./20. század fordulóján élt. 
Történelmi újrajátszóként már korábban is megjelenítettem a karakterét, egy, a Ráth villában játszott (ami ma múzeumként működik) szellemkereső játékunkban. Akkor turnűrös ruhában voltam, arra hivatkozva, hogy az volt Gizella fiatalkorának divatja és ez volt a kedvenc stílusa, ezért ebben kísért a házban. 

Az idén egy valódi esemény újrahátszását terveztük, amikor is Ferenc József császár és magyar király, nem sokkal ráth György halála után meglátogatta a villát. 

Először azt mondtam, hogy nincs gyászruhá, és varrni sem tervezek  fekete holmit, azt kell kitalálnunk, hogyan tud a meglévő holmijaim közül valamelyik működni.  

Ugyanakkor már elültették a bogarat a fülemben (vagy, ahogy angolul mondják, a méhecske ott zümmögött a kalapom alatt). Ugyan itt is elmondtam már többször, hogy nem szeretem a fekete színt, ha tehetem, nem hordok fekete ruhát. De a pár éve varrt fekete rokokó ruha nagy siker volt, és igencsak megkedveltem a karácsonyi műsorban használt fekete boszorkény-cuccot is. Különben is kihívásnak éreztem, és mikor mondok én nemet egy kihívásra?

Első kísérletként a fekete-fehér csíkos szettet készítettem el (itt /ingblúz, itt/szoknya és itt/blézer), de ez a szett végül túlságosan steampunk-os lett...

Természetesen, ijesztő sebességgel kattogtak a kerekek a fejemben, amin kicsit sem segített, hogy a kedvenc anyagboltomban (I Love Textil, mi más?) egy tekercs, szépséges, kissé fényes, fekete viszkóz-len anyagba botlottam. 

Elballagtam a közelünkben levő rövidárú nagykerbe, ahol vettem néhány tekercsnyi fekete pamutcsipkét, és nekifogtam, hogy kipróbáljam a you-tubon talált csipke-betét-varrás technikáját. A hosszanti varrásokba illesztett csíkoknál többet akartam, így a szoknya elejébe három, V alakú betét került. 

Most a "nagyobb" századfordulós szoknya-szabásmintábat használtam (amit Angela Clayton tervezett). Korábban is használtam már (itt és itt). Szeretem ezt a mintát, különösen a szinte félkör alajú hátát, de azok a problémák, amik előszrör is gondot okoztak, még most is megvoltak. Vagyis, a szoknya messsze túl hosszú, és uszályos, úgy, hogy nincs megjelölve, hol kellene elvágnom, ha le akarom hagyni az uszályt. Gondot okozott, hogy eltaláljam a megfelelő hosszt, véletlenük kissé túl rövidre vágtam... végül, be kellett toldanom a hátába egy kis darabot (igaz, hogy a mondás szerint a tolás korhű.)

Gondolkodtam rajta, hogy tegyek a szoknyára zsebet, de a csipkebetétek miatt, több energia ment volna el, mint, amit rászántam. Ugyanakkor, bár a képeken nem látszik, a dereka alatt azért egy kisebb órazseb meglapul, és egy kis hurok is lapul az övpánt széle alatt. Mivel nincs "chatelanie"-m, ezért a kis zsebórámat ebbe a hurokba akasztom, a mini-zsebbe pedig zsebkendőt, és vagy a modern karórámat teszem.

A szoknyáról ennyit, de ne menjetek messzire, hamarosan mutatom a hozzá tartozó blúzt is.

Szabásminta: McCalls 8231

Nincsenek megjegyzések: