Halványlila ruha

Még október elején készítettem, s sokáig törtem a fejem, írjak-e róla bejegyzést. 

Nem nekem készült (nyilvánvalóan), megbízás volt, ami eléggé stresszesre sikeredett,

Nem akarok részletekbe menni, csak egyet említek a sok probléma közül: egy ennyire testre igazított darabnál, két próba nem elég. Mégis ennyivel kellett dolgoznom, és kisebb csoda, hogy végül annyira jó lett, amennyire.

Igazából, a csak az alapruhát varrtam, a eleje díszítést a modell anyukája tette rá.

Arra azért mégis büszke voltam, mennyire jól nézett ki, még díszítés nélkül is, nem csak kívülről, hanem belülről is. Nem tudom miért, de mindig fontos a számomra, hogy a darab, amit csinálok belül is szép legyen. Nem csak a történelmi daraboknál, mindig jó érzés a számomra, ha megtalálom a tökéletes bélést, a pont olyan színű cérnát, a legjobb gombot, ha sikerül kitalálnom, hogyan tudok egy szélt eldolgozni szépen, hogy lehet mutatós még a merevítő háza is.

Igen, az alsó széle kézzel van felhajtva, de a csúszós szaténon (amit a megegyezett taft helyett hoztak) minden öltés meglátszik. A terv szerint később még kerül rá díszítés.