Életjel és hasonlók

Elképesztően elfoglalt tél és tavasz után, még sűrűbb nyár következett, és már azt hittem a dolgokat nem lehet fokozni, pedig de...Persze, szoktam azt mondani, hogy olvasni sincs időm, de a dolgok ennél súlyosabbak voltak... voltak napok, amikor még evésre sem jutott idő...
Mindenesetre még élek, és jövök vissza, mindenféle történettel (remélhetőleg) hírrel, és képekkel.
Addig is, itt a bizonyíték, hogy ha annyit nem is, mint szoktam, a vonatozásoknak, és a végeérhetetlen egyetemi óráknak köszönhetően azért kötök is...és a közhiedelemmel ellentétben, néha be is fejezek dolgokat. Ennyi minden várja, hogy blokkolásra, és fotózásra kerüljön...