2021. január 19., kedd

Hirtelen felindulásból elkövetett zokni

Az úgy volt, hogy miközben Ági műhelyében matattam, egy maradékokat tároló kosárban, találtam némi lilás zoknifonalat (mi mást?), ami nagyon tetszett. Ja, tudom, ki tudja miért, de bukom rájuk. Mindenesetre, elkértem tőle azzal, hogy viszek helyette másikat, mert ugye nem arról van szó, hogy ne lenne a cuccból itthon épp elég, csak valamiért nagyon bejött épp az a színkombó. 

Ugyanakkor, bármikor, amikor ledobtam a cipőmet, hogy a műhely galériáján zokniban szaladgáljak, némi irigységet? vágyakozást? véltem felfedezni Ági szemében. 

Így, amikor azt a bizonyos cseregombolyagot kerestem, támadt egy ötletem. 

Odaadom azt a csere-fonalat, de nem gombolyag formában. 
A gondolatot tett követte. 
Egy darabig hurcoltam magammal a zoknit magammal amíg autóztunk, és családot látogattunk Karácsonykor. Azt hiszem N családja amúgy is furának gondol, de már ilyennek kaptak. Nem tudok csak úgy üres kézzel üldögélni, kell valami amivel matatok. Nem azért mert nem érzem jól magam... Már tudják, hogy akkor nem érzem jól magam, ha nincs a kezemben valami kézimunka. 
Technikai részletek: Szokás szerint nem bonyolítottam túl a dolgot. Orránál kezdett zokni, az orra és a sarka egyszínű fonalból, rövidített sorokkal készült, a száránál 2 X 2 bordás minta, és "Jenny's surprisingly strechy bind off" leláncolási technikája.  
A fonalak: azonosítatlan zoknifonalak a készleteimből. 
A vacak fotók a telefonom kamerájával készültek. Bocsi. Hamarabb odaadtam, minthogy művészi (umm, művésziesebb??? van egyáltalán ilyen szó?, na jó maradjunk a "rendesebb" szónál) képeket készíthettünk volna. 

Nincsenek megjegyzések: